Témakör
Emberi történetek
Személyes történetek, novella, rövidpróza, emlékezeti írás és irodalmi megfigyelések emberi természetről és kapcsolatokról.
Ádám tizennégy hónapja keresett munkát. Eleinte a tapasztalatához illő állásokra jelentkezett, később már olyanokra is, amelyekhez elegendő lett volna jóval kevesebbet tudni. Végül még portásnak sem bizonyult megfelelőnek.
Hatvanéves volt, több nyelven beszélt, negyven év alatt piacokat épített, vállalatokat képviselt és embereket irányított. A munkaerőpiac azonban láthatóan olyan tapasztalt szakembereket keresett, akiknek a tapasztalata nem tartott túl sokáig.
Aztán egy reggel váratlanul interjúra hívták.
Egy fiatal HR-menedzser kivételes tehetséget fedezett fel benne. Ádám pedig tizennégy hónap után először megengedett magának egy kis reményt.
Egyikük sem sejtette, hogy a különös fordulatot egy egészen jelentéktelen apróságnak köszönhetik.
Zoli szerint a bankok halottak, a jövő pedig már megérkezett. Péter nem akart meggazdagodni, csak egyszer végre nem szeretett volna lemaradni róla. A grafikon ígéretesen emelkedett, a pénzügyi szabadság karnyújtásnyira került, a felesége pedig csak azt szerette volna, ha még melegen megeszi a levest.
Hamarosan kiderült, hogy a jövőhöz vezető út valamivel bonyolultabb, mint azt a reklámok ígérték.
Laci ötvenöt éves, alapvetően egészséges, és eddig azt hitte, nagyjából tudja, mikor fáradt, mikor éhes, és mikor esne jól egy séta.
Aztán kapott egy alkalmazást.
Hamarosan már az óra tudta, hogyan aludt, az app pedig azt, mit kellett volna ennie, a telefon pedig azt is, tett-e aznap eleget önmagáért.
Laci csak egyvalamit nem értett egészen:
**mikor lett az egészségből teljesítendő feladat.**
