Futballhuligánokról rendszeresen hallani. Verekedések a stadionokban, a környékükön, pályaudvarokon, utcákon. Van, hogy több száz rendőr biztosít egyetlen mérkőzést.
De úszóhuligánokról miért nem hallani?
Pedig az úszásban is vannak versenyek, országok közötti rivalizálások, győztesek és vesztesek. A nézők ott is tudnak örülni, csalódni, dühöngeni.
Mégsem nagyon hallani arról, hogy egy úszóverseny után két szurkolói csoport a parkolóban összeverekedett volna.
Eszembe jutott a jégkorong. Ott még a játékosok között is előfordul verekedés. A kosárlabdának is vannak fanatikus szurkolói. A vízilabdáról pedig nekünk, magyaroknak különösen lehetnek emlékeink.
Kíváncsi lettem, más sportágakban egyáltalán vannak-e huligánok.
Svédországban találtam egy 2009-es tanulmányt. Két kutató azt vizsgálta, hogyan hat a rendőri munka a szervezett szurkolói erőszakra. Futball- és jégkorongklubokhoz kötődő huligáncsoportok adataival dolgoztak.
Ezek szerint a jégkorongnak is megvannak a maga huligánjai.
Görögországban a nagy sportegyesületeknek több szakosztályuk is van. A Panathinaikosz és az Olimpiakosz szurkolói nemcsak a futballpályán találkoznak egymással.
december 7-én a két klub röplabdamérkőzéséhez kapcsolódó rendbontás során súlyosan megsebesítettek egy rendőrt. Giorgosz Lingerídisz 31 éves volt. December 27-én meghalt.
2024-ben kosárlabda- és kézilabda-mérkőzésekhez kapcsolódó súlyos rendbontásokról is találtam hivatalos görög beszámolókat.
Aztán ott van a 2000-es Chile–Argentína Davis-kupa-találkozó. A nézők tárgyakat dobáltak a pályára, a teniszmérkőzést félbe kellett szakítani, az argentin játékosokat pedig rendőri védelem mellett kellett kimenekíteni.
A chilei teniszbotrány után viszont nem találtam olyan, évtizedeken át működő teniszhuligán-csoportokat, amilyenekről a futball esetében egész könyveket írtak.
Közben rájöttem, hogy én is hajlamos vagyok összekeverni az ultrákat a huligánokkal.
Pedig nem ugyanaz a kettő.
Az ultrák szervezett szurkolói közösségek. Zászlókat készítenek, koreográfiákat szerveznek, énekelnek, utaznak a csapattal. Vannak köztük olyanok is, akik erőszakos cselekményekben vesznek részt, de ettől még nem minden ultra huligán.
A huligáncsoportoknál viszont a verekedésnek is lehet önálló szerepe.
Attól, hogy egy stadionban húszezer ember együtt szidja a játékvezetőt, még nem húszezer huligán ül a lelátón.
Sok futballklub több mint százéves. Városokhoz, városrészekhez, helyi közösségekhez kötődnek. Van, ahol politikai, vallási vagy társadalmi különbségek is részei a történetüknek.
A szurkolás családi örökség is lehet. Az ember gyerekként megtanulja, melyik csapatnak drukkolunk, melyiket nem szeretjük, és miért különleges, amikor a nagy rivális érkezik.
A rivális csapatok szurkolói minden bajnoki idényben újra találkoznak, néha többször is. A játékosok és az edzők közben kicserélődnek, de a szurkolói közösségek megmaradnak. És velük együtt a régi történetek is.
Ki vert meg kit, ki futott el, ki szerezte meg a másik zászlaját. Ki állt ki a társai mellett, és ki nem.
Persze a legtöbb szurkolónak egészen más történetei vannak. Emlékezetes győzelmekről, vereségekről, utazásokról, barátságokról. Olyan emberekről, akikkel talán soha nem találkoztak volna, ha nem ugyanannak a csapatnak drukkolnak.
Engem most azok a közösségek érdekeltek, amelyekben a verekedés is fontossá vált.
Mert attól, hogy valaki nem szereti az ellenfél csapatát, még miért akarja megverni annak a szurkolóját?
Brit kutatók olyan férfiak életútját vizsgálták, akik futballhuligánok is voltak. Náluk már korábban is találtak olyan körülményeket, amelyek a bűnelkövetés kockázatával függtek össze.
Lehet, hogy vannak, akik eleve keresik az erőszakos helyzeteket, és a huligáncsoportokban megtalálják hozzá a társaságot.
Brazíliában arra jutottak a kutatók, hogy az is számít, mennyire kötődik valaki a saját szurkolói közösségéhez, és mennyire érzi fenyegetőnek a riválisokat.
Van, aki a verekedés miatt keresi az ilyen társaságokat. Más a barátai miatt kerül oda, vagy egyszerűen szeretne tartozni valahová.
Aztán megtanulja, mi számít fontosnak a többiek szemében.
Egyes helyeken az, ki hány idegenbeli mérkőzésen volt ott. Másutt az, ki szervezte a legjobb koreográfiát. Van, ahol a riválisokkal szembeni fizikai helytállás is tekintélyt ad.
Ramón Spaaij szociológus hat klub huligánjait tanulmányozta. Az izgalom, az összetartozás, a tekintély, a férfiasság bizonyítása és a saját terület védelme mind szerepet játszhatnak abban, ami ezeket a közösségeket összetartja.
Hollandiában előre szervezett huligánverekedéseket is vizsgáltak.
A csoportok megbeszélték, hol találkoznak. Akár egy erdőben, távol a stadionoktól.
Nem feltétlenül mérkőzés előtt vagy után. Sőt, előfordult, hogy a részt vevő csoportok klubjai korábban nem is játszottak egymással, és ismert ellenségeskedés sem volt közöttük.
Akkor miért mentek el verekedni?
Harmincnyolc olyan embert vizsgáltak, akik előre szervezett verekedésekben vettek részt. Az adataikat hetvenhat olyan emberével hasonlították össze, akik spontán szurkolói összecsapásokba keveredtek.
Az első csoport tagjai átlagosan idősebbek voltak, és több korábbi erőszakos bűncselekmény szerepelt az előéletükben.
A vizsgált csoportoknál már olyan verekedéseket is szerveztek, amelyeknek nem volt közvetlen közük egyetlen mérkőzéshez sem.
Elutaznak valahová, összeverekednek egy másik társasággal, aztán hazamennek.
És még mindig futballhuligánoknak hívják őket.
Találtam egy 2018-as német történetet.
A Köln Hoffenheimben játszott. A vendégszektorba azonban a rivális Borussia Mönchengladbach ultrái közül is bejutottak néhányan. Kölni szurkolóknak öltöztek, és megszerezték a Boyz nevű kölni ultracsoport zászlaját.
A Boyz nem sokkal később bejelentette a feloszlását.
Egy ellopott zászló miatt.
Az ultrák világában egy csoport saját zászlaja nem egyszerű szurkolói kellék. A nevét, a múltját és a tekintélyét jelképezi. Egyes közösségek íratlan szabályai szerint, ha ezt a riválisok megszerzik, a csoport olyan vereséget szenvedett, amely után már nem folytathatja ugyanazon a néven.
Nem minden ultracsoport követi ezt a szabályt.
A kölniek viszont így döntöttek.
A holland rendőrségi iratokra épülő kutatásban szerepelt olyan résztvevő is, aki arról beszélt, hogy amikor már a társaival ült az autóban, úton egy verekedés felé, nem érezte úgy, hogy visszafordulhatna.
Hogy mi történt volna, ha mégis kiszáll, azt nem tudjuk.
Lehet, hogy semmi. Lehet, hogy elveszíti a társai megbecsülését.
De vajon hányan vesznek részt ilyen verekedésben azért, mert nem akarnak gyávának látszani a többiek előtt?
Erre nem találtam számot.
Arra viszont továbbra is kíváncsi voltam, mekkora részét jelenthetik ezek az emberek az összes futballszurkolónak.
Az angol és walesi adatok szerint a 2025/26-os szezon összehasonlítható férfimérkőzésein körülbelül 48 millió nézői részvételt regisztráltak.
Ehhez 1908 letartóztatás és más rendőri intézkedés kapcsolódott.
Százezer nézői részvételre négy intézkedés jutott.
Először arra gondoltam, hogy ez nem is olyan sok.
Csakhogy a negyvennyolcmillió nem negyvennyolcmillió különböző ember. Aki húsz mérkőzésen volt ott, húsz látogatásként szerepel. Az intézkedések között pedig nemcsak verekedések vannak.
Németországban ugyanebben az idényben körülbelül 32 millió stadionlátogatást tartottak nyilván. A rendőrségi jelentés szerint 1446 ember sérült meg, köztük 195 rendőr. Körülbelül nyolcszáz sérült nem is vett részt a rendbontásokban.
Egy másik német kutatásban a 2011 és 2015 közötti profi futballmérkőzéseket vetették össze a rendőrségi bűnügyi adatokkal.
A kutatók szerint a mérkőzésnapokon átlagosan 17 százalékkal több erőszakos bűncselekmény történt, mint amennyi meccs nélkül várható lett volna. Az erős rivalizálású derbiknél viszont már 63 százalékos többletet becsültek.
Ez nem azt jelenti, hogy a derbire járók 63 százaléka verekedett. A kutatás nem a huligánokat számolta meg, hanem a mérkőzésekhez köthető többleterőszakot vizsgálta.
Megnéztem a magyar adatokat is.
Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója 2007-ben közölt tanulmányt a hazai futballhuliganizmusról.
A 2000 és 2004 közötti ügyekből 168-at dolgozott fel részletesen. Ezek közül 114 felelt meg a futballhuliganizmus kritériumainak.
Az Európa Tanács 2026 májusában elfogadott magyarországi sportbiztonsági jelentése már frissebb adatokat tartalmaz.
A 2024/25-ös idényben 403 vizsgált mérkőzéshez 89 rendőri intézkedést kapcsoltak. A jelentés a stadionokon kívüli intézkedések növekedéséről is beszámolt.
De ezekből sem derül ki, ma hány huligán van Magyarországon, vagy hogy mennyivel lett több vagy kevesebb a szurkolói erőszak.
Az országok ráadásul mást és mást számolnak. Van, ahol az intézkedéseket, máshol a sérülteket vagy az incidenseket tartják nyilván. Így a számokat sem lehet egyszerűen egymás mellé tenni.
Korábban, a milánói Ferencváros–Milan mérkőzés után már foglalkoztam azzal, miért kell külön figyelmeztetni a szurkolókat bizonyos karlendítésekre és kirekesztő megnyilvánulásokra.
De attól, hogy valaki huligán, még nem feltétlenül szélsőjobboldali. És attól, hogy valaki szélsőjobboldali, még nem biztos, hogy verekedni jár.
Angliában például a kilencvenes években a neonáci Combat 18 szervezet kapcsolatokat épített ki futballhuligán-csoportokkal, köztük a Chelsea Headhunters tagjaival. Egy 2025-ben megjelent tudományos áttekintés szerint a szélsőjobboldali szervezethez kötődő erőszak a klub rasszizmusellenes kezdeményezéseit támogató szurkolókat is érintette.
Magyarországi példát is találtam. A Ferencváros és a Slovan Bratislava 2022-es Bajnokok Ligája-selejtezői után az UEFA rasszista szurkolói magatartás miatt megbüntette a Ferencvárost. Tizenötezer eurós bírságot és részleges stadionbezárást rendelt el, emellett más rendbontások miatt is kiszabott büntetéseket.
Ebből persze nem derül ki, hogy az érintettek közül kik tartoztak huligáncsoporthoz, vagy milyen politikai nézeteket vallottak.
Azt sem sikerült kiderítenem, hogy a huligánok közül hányan verekednek politikai meggyőződésből, és hányan egyszerűen azért, mert szeretnek verekedni.
Úszóhuligánokat viszont továbbra sem találtam. Legalábbis olyan szervezett csoportokat nem, amilyenek a futballban működnek.
Arra sem találtam megfelelően összehasonlítható adatokat, hogy egy futballnéző mekkora eséllyel kerül erőszakos helyzetbe egy úszóverseny nézőjéhez képest.
De hogy két ember közül, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, miért lesz az egyikből huligán, a másikból pedig nem, arra nem találtam egyetlen általános választ.
És arra sem, hogy aki már egy erdőben, előre megbeszélt verekedésen vesz részt, annak mindebből mennyit jelent még maga a futball.
Pedig most már leginkább ez érdekel.
Csak akkor írok, amikor már nem lehet nem.
Ha van kedved, nézz körül a Nem lehet nem című Substack-oldalamon is. Hátha találsz még valamit, ami téged sem hagy nyugodni.
https://ujhazyemil.substack.com/
Források
A huliganizmus története és csoportidentitása
Ramón Spaaij (2008): Men Like Us, Boys Like Them: Violence, Masculinity, and Collective Identity in Football Hooliganism. Journal of Sport & Social Issues.
https://doi.org/10.1177/0193723508324082
Panu Poutvaara és Mikael Priks (2009): The Effect of Police Intelligence on Group Violence: Evidence from Reassignments in Sweden. Journal of Public Economics.
https://doi.org/10.1016/j.jpubeco.2008.10.004
Alex R. Piquero, Wesley G. Jennings és David P. Farrington (2015): The Life-Course Offending Trajectories of Football Hooligans. European Journal of Criminology.
https://doi.org/10.1177/1477370813514154
Martha Newson és munkatársai (2018): Brazil’s Football Warriors: Social Bonding and Inter-Group Violence. Evolution and Human Behavior.
https://doi.org/10.1016/j.evolhumbehav.2018.06.010
Szervezett verekedések és csoporttekintély
Tom van Ham és munkatársai (2022): Planned Hooligan Fights: Contributing Factors and Significance for Individuals Who Take Part. European Journal of Criminology.
https://doi.org/10.1177/1477370820932080
Kölner Stadt-Anzeiger (2023): Als 2018 das Ultras-Banner der Boyz geklaut wurde. A kölni Boyz ultracsoport zászlajának 2018-as elrablása és a csoport feloszlása.
Az erőszak mérése
Leander Andres, Marc Fabel és Helmut Rainer (2023): How Much Violence Does Football Hooliganism Cause? Journal of Public Economics.
https://doi.org/10.1016/j.jpubeco.2023.104970
Home Office (2026): Football-Related Arrests and Banning Orders, 2025 to 2026 Domestic Season. Anglia és Wales futballmérkőzéseihez kapcsolódó rendőrségi intézkedések és stadionlátogatási adatok.
Zentrale Informationsstelle Sporteinsätze (2026): Jahresbericht Fußball-Saison 2025/2026. A német futballmérkőzések látogatottsága, a rendőri intézkedések és a sérültek adatai.
https://www.presseportal.de/blaulicht/pm/67238/6385590
Magyarországi források
Nagy László Tibor (2007): A magyarországi futballhuliganizmus ténykutatása. Kriminológiai Tanulmányok, 44. kötet.
https://okri.hu/images/stories/KT/kt44_2007_sec.pdf
Európa Tanács (2026): Monitoring Visit to Hungary – Report under the Saint-Denis Convention. A magyarországi sportrendezvények biztonságáról készült monitoringjelentés.
https://rm.coe.int/t-s4-2026-02-en-report-t-s4-monitoring-visit-hungary-10-11oct2025-4may/48802bd682
Más sportágakban történt rendbontások
Nemzetközi Teniszszövetség, Davis-kupa (2018): Argentina–Chile en abril, con el recuerdo de la serie de 2000. Beszámoló a 2000. április 7-i Chile–Argentína Davis-kupa-találkozó súlyos nézőtéri rendbontásáról és a mérkőzés félbeszakításáról.
https://www.daviscup.com/es/noticias/argentina-chile-en-abril-con-el-recuerdo-de-la-serie-de-2000
Görög Sportminisztérium (2024. június 21.): A sporterőszak elleni állandó bizottság határozatai. A Panathinaikosz–Olimpiakosz 2024. június 14-i kosárlabda-mérkőzéséhez kapcsolódó, mintegy 500 szurkoló és a rendőrség közötti összecsapás. A Panathinaikosz 50 000 eurós bírságot kapott.
https://minsports.gov.gr/apofaseis-diarkous-epitropis-antimetopisis-vias-deav-21-6-2024/
Görög Sportminisztérium (2024. június 14.): A sporterőszak elleni állandó bizottság határozatai. Az AEK–Olimpiakosz 2024. június 6-i kézilabda-mérkőzésén és azt követően történt erőszakos rendbontások. Az AEK 30 000 eurós bírságot kapott.
Európa Tanács (2024): Country Profile – Greece. Görögország sportbiztonsági országprofilja. A dokumentum ismerteti a 2023. december 7-i Olimpiakosz–Panathinaikosz röplabdamérkőzéshez kapcsolódó rendőrellenes támadást, amelyben Giorgosz Lingerídisz súlyosan megsérült, majd december 27-én meghalt.
https://www.coe.int/en/web/sport/country-profile-greece
Szélsőjobboldali kapcsolatok és rasszizmus a futballban
More Than Nazi Skins: Studying the Intersections Between the Far Right, Racism, and Football Fandom (2025). Tudományos áttekintés a szélsőjobboldali mozgalmak, a rasszizmus és a futballszurkolói közösségek kapcsolatáról, köztük a Combat 18 és a Chelsea Headhunters történetéről.
https://doi.org/10.1111/rec3.70031
UEFA (2022): AB Decisions Affecting the Attendance of Supporters to UEFA Matches. A Ferencváros–Slovan Bratislava Bajnokok Ligája-selejtezőkhöz kapcsolódó fegyelmi határozat. A rasszista szurkolói magatartás miatt kiszabott 15 000 eurós bírság és részleges stadionbezárás, valamint további rendbontások miatt hozott intézkedések.
https://www.uefa.com/news-media/news/0278-15cbb1be6c20-9cc46969a308-1000/


Hozzászólások
Hozzászólások betöltése…